A természetben egy-egy domináns bika által vezetett, maximum 40 fős csordákat alkot, amelyek akár több száz kilométert is vándorolnak megfelelő legelőhely után kutatva. (via MTI)
Testalkatuk jóval erőteljesebb volt, mint bármely ma élő macskaféléé, lábuk és farkuk rövidebb, fejük nagyobb volt. Éppen ezért sokan úgy gondolják, hogy lesből támadtak. Zanzibári leopárd A Panthera pardus adersi csak a Zanzibár szigetcsoporthoz tartozó Unguja szigetén volt honos. A nagyjából 10. 000 évvel ezelőtt bekövetkezett tengerelöntés következtében szigetelődtek el az afrikai leopárdtól, a Parthera pardus pardustól. Sajnos az ember egyre többet vett el területéből, így konfliktusba került a két faj - az 1990-es évek közepe óta nem láttak egy élő példány sem. Oszd meg a cikket ismerőseiddel! hirdetés
1971-ben ő volt az egyik alapítója annak az andalúziai Almería közelében működő parknak (Parque de Rescate de la Fauna Sahariana), melyet a szaharai élővilág megmentése érdekében hoztak létre. 1971 és 1975 között összesen 11 mhorr gazellát, két hímet és kilenc nőstényt szállítottak Almeríába Spanyol Szaharából, ezek a mai állatkerti populáció alapítói, azaz minden ma élő mhorr gazella az ő leszármazottjuk. Az alapítók csekély száma genetikai szempontból nem épp ideális, ráadásul ezek sem vadon befogott példányok voltak, hanem a spanyol fennhatóságú területen itt-ott tartott állatok, amelyek egyes visszaemlékezések szerint egy még kisebb, csupán néhány egyedből álló, 1958-ban befogott induló állományra vezethetők vissza. De hát az 1970-es évek elején már csak ezek a példányok álltak rendelkezésre. A populáció tervszerű szaporítása tehát Valverde professzor kezdeményezésére, Almeríában indult meg. A program nemzetközivé válása azonban csak a Spanyolországban 1975 után lezajló politikai változások, a diktatúrából az alkotmányos monarchiába való átmenet eredményeként vált lehetségessé.
A Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) az utóbbi évtizedekben világviszonylatban is kiemelkedő eredményeket ért el az úgynevezett rekonstruált őstulok tenyésztésében. A kutatási eredményeket a park munkatársai örömmel osztották meg velünk, bízva abban, hogy olvasóink is szeretnék jobban megismerni ennek a fajtának az érdekes történetét. Kerekes Viola projectkoordinátort elkísértük terepi munkájára, hogy minél többet megtudjunk ezeknek a különleges állatoknak a nemesítéséről – hozzá intéztük kérdéseinket. • Honnan tudhatjuk, hogyan nézett ki az őstulok? Elterjedt volt-e Magyarország területén? – Az emberiség történelmének igen fontos mozzanata volt a környezetében élő egyes vadállatfajok domesztikációja. A szarvasmarha kialakulása ennek a folyamatnak az egyik legjelentősebb momentuma volt, kutatásának már hosszú évszázadok óta kiemelt szerepe van a különböző korok szakembereinek munkásságában. Az őstulok (Bos primigenius) kipusztulása csak néhány évszázaddal ezelőtt következett be, így szemtanúk leírásai, valamint tárgyak (például vadásztrófeák, ivóserlegek) sokasága emlékeztet a faj korábbi jelenlétére.
© Technológia: Már a debreceni állatkertben is megtekinthető a vadonban kihalt kardszarvú antilop. Nem ez az első eset, hogy a faj megtekinthető Debrecenben, a korábbi két példány szép kort élt meg. Két kardszarvú antilop érkezett Lipcséből a debreceni állatkertbe; az Afrika-panoráma kifutójában már megtekinthető a Katja és Kirsten névre hallgató hatéves anya és kétéves lánya. Az állatkertbe érkező állatok olyan fajhoz tartoznak, amelyik 2000-ben kihalt a vadonban. Nagy Gergely Sándor, az állatkert igazgatója szerint a világ állatkertjei népes állománynak adnak otthont a kihalt antilopoknak; már 1985 óta tart a visszatelepítési program. A debreceni állatkert 2009-ben kezdett a faj tartásába, az akkor érkezett pár mindkét tagja szép kort élt meg. Az egykor egész Észak-Afrikában elterjedt kardszarvú antilop remekül alkalmazkodik a sivatagos és félsivatagos élőhelyekhez és az esetleges vízhiányhoz: 46 fokos testhőmérséklet mellett sem kezd verejtékezni, így akár hónapokig is megél ivóvíz nélkül, pusztán az elfogyasztott fűfélék nedvességtartalmát hasznosítva.
• Belső tulajdonságaik szempontjából milyenek legyenek? – Kiváló takarmányértékesítő képességgel kell rendelkezniük, a nyájösztönnek is kifejezettnek kell lenni viselkedésükben. A csordákon belüli rangsorrendet az állatoknak figyelembe kell venniük a mindennapokban. A szezonhoz kötött párzási időszak nyárra esik, a borjadzás tavasszal történik. A könnyű ellés alapkövetelmény. A tehenek anyai ösztöneinek kiválónak kell lenniük. Természetesen a korszerű fajtaleírás megalkotói nemcsak a hajdani leírásokat, hanem a ma élő rokonfajok viselkedésének tanulmányozása során szerzett tapasztalatokat is felhasználták. (Folytatjuk) Lejegyezte: Dr. Tóth Zsigmond
A Budapesti Állatkert e tenyészprogram keretében 2007 vége óta foglalkozik ezekkel a patásokkal. Az első gida 2009. április 6-án született meg, és azóta számos alkalommal sikerült szaporítani a mhorr gazellákat. A fiatalok nagy részénél azonban cumisüveges táplálással kellett besegíteniük a gondozóknak. A mostani két gida esetében ilyen beavatkozásra nem volt szükség, az anyaállatok minden nehézség nélkül, rendesen gondozzák és táplálják az utódokat. A Budapesten korábban született állatok felnövekedésük után más, ugyancsak az európai tenyészprogramban részt vevő állatkertekbe, többek között Franciaországba, Olaszországba, Spanyolországba és Ausztriába kerültek. A városligeti intézményben – a most született gidákkal együtt – összesen hét mhorr gazella él. A két gida, a két anya és az apaállat mellett további két felnőtt nőstény is van, akik közül az egyik történetesen a legidősebb a világ összes mhorr gazellája közül. Az Evita nevű állat ugyanis 2001. április 27-én született a Berlini Állatparkban, vagyis most tavasszal lesz 19 éves.